A megelőzés az új gyógyszer

Ülök a vonaton és akaratlanul is hallgatom a szemben ülők beszélgetését. Két idősebb hölgy ül velem szemben, a téma kezdetben a főzés, majd áttérnek a betegségeikre, új fogakat kell csináltatni, hallásvizsgálat, gyógyszerek, ki mennyire ráncos. Ülök, és közben azon tűnődöm, hogy miért pont erről beszélgetnek...

A korral ugyanis nem járnak törvényszerűen együtt a betegségeink. A mai ember élete egyharmadát mégis betegen tölti. Ez civilizációnk árnyoldala. Egyre tovább élünk, és egyre betegebbek vagyunk.

A civilizációs betegségek kialakulásában három fő tényező játszik szerepet: a táplálkozás, a környezet, és az életmódunk. Sokan a génjeinkre fogják betegségeinket, de szerencsére a géneknek többnyire nincs akkora szerepe: a vizsgálatok szerint a hibás gének csak akkor idézik elő a betegséget, ha ehhez nem megfelelő életmód is társul.

Életmódunk

Életmódunk pedig nagyon sok részből tevődik össze: mit eszünk, mennyit mozgunk, milyen házban lakunk, miből készült a ruhánk, milyen tisztítószereket használunk, milyen kozmetikumokat kenünk a bőrünkre, milyenek az emberi kapcsolataink, mennyi elektroszmog ér minket, mennyit alszunk...

Ebből a nagy kupacból a táplálkozásnak rettentő fontos szerep jut: mai betegségeink jelentős részét civilizációs táplálékunk idézi elő. Az a táplálék, amely már nem tartalmazza azt, amire a szervezetünknek szüksége lenne, viszont számos olyan anyagot tartalmaz, amelyre a szervezetnek egyáltalán nincs szüksége.

Hogy melyek ezek a betegségek?

Mai, civilizációs betegségeink a tizenkilencedik század második felében kezdtek megjelenni. Ekkor állították fel az első nagy méretű malmokat, amelyekkel fehér, finomított lisztet lehetett előállítani, ekkor dolgozták ki a technikát, amellyel a répacukorból is elő lehetett a kristálycukrot állítani, ekkor találták fel a margarint, és ekkor indultak hódító útjukra a konzervek, levesporok és egyéb tartósított élelmiszerek, és ekkor kezdték el adalékanyagokkal feljavítani ételeinket, és műtrágyával kezelni a földeket.

A táplálkozás okozta civilizációs betegségek

1. Fogszuvasodás, fogínysorvadás szabálytalan fogsor. Az utóbbi a megelőző generációk hibás táplálkozásának következménye.

2. A mozgásrendszeri megbetegedések, az ún. reumatikus megbetegedések, az arthritis, az arthrosis, a gerincoszlop és a porckorong megbetegedései.

3. Valamennyi anyagcsere betegség mint pl. az elhízás, a cukorbetegség, a májkárosodás, az epekő, a vesekő, a köszvény.

4. Az emésztőrendszer legtöbb megbetegedése, a székrekedés, a máj, epehólyag, hasnyálmirigy, vékony- és vastagbél megbetegedései.

5. A szív- és érrendszeri megbetegedések mint a szívinfarktus, az érelmeszesedés, az agyvérzés.

6. A fertőző betegségek iránti fogékonyság, ami a mindig visszatérő légzőszervi gyulladásokban és hurutokban. valamint hólyaghurutban és vesemedence gyulladásban nyilvánul meg.

7. A legtöbb ún. allergia.

8. Az idegrendszer néhány megbetegedése.

9. A rák kialakulásában is bizonyos mértékig része van a táplálkozásnak.

A táplálék, és más semmi

Ezeket a betegségeket a táplálékunk okozza. Néprajzkutatók leírásaiból kiderül, hogy ezek a betegségek csak ott fordulnak elő, ahol a nyugati civilizáció ételeit eszik. Ahol az emberek megőrizték eredeti táplálkozási szokásaikat és nem fogyasztanak műételeket, nincs élelmiszeripar, és intenzív mezőgazdaság, ott nem ismerik sem a szívinfarktust, sem a cukorbetegséget, sem az elhízást, de még a fogszuvasodást sem.

Állatkísérletekkel elő lehet idézni valamennyi minket sújtó betegséget: ha az állatok azt eszik, amit egy mai átlagember nap–mint–nap megeszik, akkor ugyanazok a betegségek jelennek meg náluk, mint nálunk, embereknél.

Az idő

Angol kutatók megfigyelték, hogy a táplálkozás okozta civilizációs betegségek kialakulásához hosszabb időre, többnyire legalább két évtizedre van szükség. A szervezet ugyanis kompenzálja, azaz ellensúlyozza és elfedi a károsodásokat. Egészen addig, amíg a károsodások olyan mértékűek nem lesznek, hogy nem tudja tovább takargatni őket. Ekkor jelennek meg az első betegségtünetek. De ekkorra a szervezet már súlyosan károsodott, a folyamatot visszafordítani nagyon nehezen lehet, ha egyáltalán lehet.

A megelőzés

Ezért van rendkívül nagy jelentősége a megelőzésnek, annak, hogy az életmódunkon a tünetek megjelenése előtt változtassunk. A betegségmegelőzésnek három lépcsője van:

1. Primer prevenció, amikor betegségek kialakulását akadályozzuk meg. Ez a valódi megelőzés, mivel itt még nem vagyunk betegek.

2. A szekunder prevenció a betegségek korai felismerését jelenti olyan stádiumban, amikor még nem váltanak ki tüneteket. Tehát itt már kialakult a betegség, de kezdeti stádiumban van. A szűrővizsgálatok ezeket a már meglévő betegségeket tudják csak diagnosztizálni. Ennél a stádiumnál a betegségtől és a betegtől függ, hogy mennyire lehet visszafordítani, vagy megállítani a kóros folyamatokat.

3. A tercier prevenció a már meglévő betegségek szövődményeit, komplikációit próbálja megakadályozni. Például a már kialakult cukorbetegség súlyos szövődményeit.

Ami átöröklődik

A megelőzést minél korábban kezdjük el, annál jobb. Kisgyerekkorban, sőt ideális esetben már a fogantatás előtt, ugyanis a civilizáció okozta károsodásokat átörökítjük az utódainkra. A vizsgálatok szerint a szülőket ért károsodások felerősödnek az utódokban. A kisgyerekkori cukorbetegség, a születési rendellenességek jelentős része ennek a számlájára írható.

A megelőzésnek ezért nem csak a saját, hanem gyerekeink egészsége szempontjából is rettentő nagy szerepe van. A megelőzésnek, ami nem korlátozódik a táplálkozásunkra. Életmódunk többi része is rettentő fontos.

A sorsunk a kezünkben van, csak élnünk kell a lehetőségeinkkel.

Végezetül, 2021 margójára

A koronavírus és a krónikus betegségek között az összefüggés nagyon jól látható: a koronavírus hasonlóan a többi fertőző betegséghez, szinte kizárólag azok számára veszélyes, néha halálos kór, akik szervezetét a táplálkozás okozta civilizációs betegségek már olyan mértékben legyengítették, hogy az immunrendszere nem tud megbirkózni ezzel fertőzéssel. A statisztikai adatokból az derül ki, hogy a koronavírus áldozatai átlagban két és fél súlyos betegségben szenvednek, amelyek elsősorban szív- és érrendszeri betegségek, rák, cukorbetegség, krónikus vesebetegség.

Ezért az elsődleges feladatnak ezeknek a betegségeknek a megelőzése kellene, hogy legyen, mert ez a védekezés leghatékonyabb, legolcsóbb, és legegyszerűbb módja. Kockázatok és mellékhatások nélkül... Ezt gyógyszerészként is merem állítani.