top of page
Keresés

A megelőzés az új gyógyszer

Frissítve: 2022. okt. 4.

Ülök a vonaton és akaratlanul is hallgatom a szemben ülők beszélgetését. Két idősebb hölgy ül velem szemben, a téma kezdetben a főzés, majd áttérnek a betegségeikre, új fogakat kell csináltatni, hallásvizsgálat, gyógyszerek, ki mennyire ráncos. Ülök, és közben azon tűnődöm, hogy miért pont erről beszélgetnek...

A korral ugyanis nem járnak törvényszerűen együtt a betegségeink. A mai ember élete egyharmadát mégis betegen tölti. Ez civilizációnk árnyoldala. Egyre tovább élünk, és egyre betegebbek vagyunk.

A civilizációs betegségek kialakulásában három fő tényező játszik szerepet: a táplálkozás, a környezet, és az életmódunk. Sokan a génjeinkre fogják betegségeinket, de szerencsére a géneknek többnyire nincs akkora szerepe: a vizsgálatok szerint a hibás gének csak akkor idézik elő a betegséget, ha ehhez nem megfelelő életmód is társul.


Életmódunk

Életmódunk pedig nagyon sok részből tevődik össze: mit eszünk, mennyit mozgunk, milyen házban lakunk, miből készült a ruhánk, milyen tisztítószereket használunk, milyen kozmetikumokat kenünk a bőrünkre, milyenek az emberi kapcsolataink, mennyi elektroszmog ér minket, mennyit alszunk...

Ebből a nagy kupacból a táplálkozásnak rettentő fontos szerep jut: mai betegségeink jelentős részét civilizációs táplálékunk idézi elő. Az a táplálék, amely már nem tartalmazza azt, amire a szervezetünknek szüksége lenne, viszont számos olyan anyagot tartalmaz, amelyre a szervezetnek egyáltalán nincs szüksége.

Hogy melyek ezek a betegségek?

Mai, civilizációs betegségeink a tizenkilencedik század második felében kezdtek megjelenni. Ekkor állították fel az első nagy méretű malmokat, amelyekkel fehér, finomított lisztet lehetett előállítani, ekkor dolgozták ki a technikát, amellyel a répacukorból is elő lehetett a kristálycukrot állítani, ekkor találták fel a margarint, és ekkor indultak hódító útjukra a konzervek, levesporok és egyéb tartósított élelmiszerek, és ekkor kezdték el adalékanyagokkal feljavítani ételeinket, és műtrágyával kezelni a földeket.


A táplálkozás okozta civilizációs betegségek

1. Fogszuvasodás, fogínysorvadás szabálytalan fogsor. Az utóbbi a megelőző generációk hibás táplálkozásának következménye.

2. A mozgásrendszeri megbetegedések, az ún. reumatikus megbetegedések, az arthritis, az arthrosis, a gerincoszlop és a porckorong megbetegedései.

3. Valamennyi anyagcsere betegség mint pl. az elhízás, a cukorbetegség, a májkárosodás, az epekő, a vesekő, a köszvény.

4. Az emésztőrendszer legtöbb megbetegedése, a székrekedés, a máj, epehólyag, hasnyálmirigy, vékony- és vastagbél megbetegedései.

5. A szív- és érrendszeri megbetegedések mint a szívinfarktus, az érelmeszesedés, az agyvérzés.

6. A fertőző betegségek iránti fogékonyság, ami a mindig visszatérő légzőszervi gyulladásokban és hurutokban. valamint hólyaghurutban és vesemedence gyulladásban nyilvánul meg.

7. A legtöbb ún. allergia.

8. Az idegrendszer néhány megbetegedése.

9. A rák kialakulásában is bizonyos mértékig része van a táplálkozásnak.


A táplálék, és más semmi

Ezeket a betegségeket a táplálékunk okozza. Néprajzkutatók leírásaiból kiderül, hogy ezek a betegségek csak ott fordulnak elő, ahol a nyugati civilizáció ételeit eszik. Ahol az emberek megőrizték eredeti táplálkozási szokásaikat és nem fogyasztanak műételeket, nincs élelmiszeripar, és intenzív mezőgazdaság, ott nem ismerik sem a szívinfarktust, sem a cukorbetegséget, sem az elhízást, de még a fogszuvasodást sem.

Állatkísérletekkel elő lehet idézni valamennyi minket sújtó betegséget: ha az állatok azt eszik, amit egy mai átlagember nap–mint–nap megeszik, akkor ugyanazok a betegségek jelennek meg náluk, mint nálunk, embereknél.


Az idő

Angol kutatók megfigyelték, hogy a táplálkozás okozta civilizációs betegségek kialakulásához hosszabb időre, többnyire legalább két évtizedre van szükség. A szervezet ugyanis kompenzálja, azaz ellensúlyozza és elfedi a károsodásokat. Egészen addig, amíg a károsodások olyan mértékűek nem lesznek, hogy nem tudja tovább takargatni őket. Ekkor jelennek meg az első betegségtünetek. De ekkorra a szervezet már súlyosan károsodott, a folyamatot visszafordítani nagyon nehezen lehet, ha egyáltalán lehet.


A megelőzés

Ezért van rendkívül nagy jelentősége a megelőzésnek, annak, hogy az életmódunkon a tünetek megjelenése előtt változtassunk. A betegségmegelőzésnek három lépcsője van:

1. Primer prevenció, amikor betegségek kialakulását akadályozzuk meg. Ez a valódi megelőzés, mivel itt még nem vagyunk betegek.

2. A szekunder prevenció a betegségek korai felismerését jelenti olyan stádiumban, amikor még nem váltanak ki tüneteket. Tehát itt már kialakult a betegség, de kezdeti stádiumban van. A szűrővizsgálatok ezeket a már meglévő betegségeket tudják csak diagnosztizálni. Ennél a stádiumnál a betegségtől és a betegtől függ, hogy mennyire lehet visszafordítani, vagy megállítani a kóros folyamatokat.

3. A tercier prevenció a már meglévő betegségek szövődményeit, komplikációit próbálja megakadályozni. Például a már kialakult cukorbetegség súlyos szövődményeit.

Ami átöröklődik

A megelőzést minél korábban kezdjük el, annál jobb. Kisgyerekkorban, sőt ideális esetben már a fogantatás előtt, ugyanis a civilizáció okozta károsodásokat átörökítjük az utódainkra. A vizsgálatok szerint a szülőket ért károsodások felerősödnek az utódokban. A kisgyerekkori cukorbetegség, a születési rendellenességek jelentős része ennek a számlájára írható.

A megelőzésnek ezért nem csak a saját, hanem gyerekeink egészsége szempontjából is rettentő nagy szerepe van. A megelőzésnek, ami nem korlátozódik a táplálkozásunkra. Életmódunk többi része is rettentő fontos.


A sorsunk a kezünkben van, csak élnünk kell a lehetőségeinkkel.

Végezetül, 2021 margójára

A koronavírus és a krónikus betegségek között az összefüggés nagyon jól látható: a koronavírus hasonlóan a többi fertőző betegséghez, szinte kizárólag azok számára veszélyes, néha halálos kór, akik szervezetét a táplálkozás okozta civilizációs betegségek már olyan mértékben legyengítették, hogy az immunrendszere nem tud megbirkózni ezzel fertőzéssel. A statisztikai adatokból az derül ki, hogy a koronavírus áldozatai átlagban két és fél súlyos betegségben szenvednek, amelyek elsősorban szív- és érrendszeri betegségek, rák, cukorbetegség, krónikus vesebetegség.


Ezért az elsődleges feladatnak ezeknek a betegségeknek a megelőzése kellene, hogy legyen, mert ez a védekezés leghatékonyabb, legolcsóbb, és legegyszerűbb módja. Kockázatok és mellékhatások nélkül... Ezt gyógyszerészként is merem állítani.




Commenti


Non puoi più commentare questo post. Contatta il proprietario del sito per avere più informazioni.
  • Facebook
  • Instagram
  • YouTube
  • LinkedIn

©2020 by Juca-grafika

bottom of page