Az ökonaptár gondolata több mint tizenöt évvel ezelőtt, 2005-ben vetődött fel bennünk először. Tervünk az volt, hogy a puszta naptár funkción túl információt is közvetítsünk hétköznapi környezetvédelemről.

 

Az Ökonaptár a naptárak azon új generációjához tartozik, amelyek félig naptár-félig könyv kiadványok. Minden két–négy naptári hét után kettő-négy oldal a környezetvédelmi információ: ötletek, tudnivalók, receptek, címek.

​

Környezetünkért ugyanis rendkívül sokat tehetünk mi magunk is kormányok, államközi megállapodások, és mindenféle külső segítség nélkül is. A mindennapi környezetvédelem, amelyet számos nyugat-európai országban már az óvodában elsajátítanak a gyerekek, nem kíván különösebb életmódváltozást, többletmunkát vagy külön befektetéseket – egyszerűen és fájdalommentesen megvalósítható. Ha tudjuk, hogy mit is kell tennünk. Ehhez nyújt segítséget a naptár.

​

A naptárat két évben egymás után, 2005-ben és 2006-ban adtuk ki, azonban annak idején még süket fülekre találtunk: nem találtunk sem könyvesboltot, sem papírboltot, amely forgalmazni szerette volna.

 

A naptár előszavában a következőket írom:

"A környezetvédelem az utóbbi években egyre jobban előtérbe került – legalábbis szóban. A jól eladható termékek, a menő boltok nevében szinte mindig ott díszeleg az öko-, bio-, natur- vagy zöld szócska. Környezetünk állapota ennek ellenére vészesen romlik. A közúti forgalom, az ipari termelés, az intenzív mezőgazdaság szintetikus permetezőszer- és műtrágya-felhasználása, a mindenhol jelen lévő mobiltelefon-adók, az atomenergia-felhasználás, az elektorszmog, a lakásunkba beépített mérgek, és nem utolsósorban az ételeinkben található mérgek mennyisége egyre ijesztőbb méreteket ölt. A német Eichholz professzor már az ötvenes években figyelmeztetett a Föld elszennyeződésére, és bevezette a „toxische Gesamtsituation“ (toxikus összhelyzet) kifejezést. Azóta a környezetvédelmi mozgalmak megerősödtek, az államok nemzetközi konferenciákon próbálnak megállapodásra jutni a károk lefékezése céljából. Ám miközben ezek a próbálkozások csigalassúsággal haladnak előre, addig természeti értékeink pusztítása egy gyorsvonat sebességével robog."

 

Ha ma írnám a szöveget, mindössze annyit változtatnék rajta: természeti értékeink pusztítása egy szuperszonikus repülő sebességével robog...

 

A naptárban szó van az építészetbiológiáról, amely házunkat, épületeinket harmadik bőrünknek tekinti, az építészet-biológia szempontjairól, a fa kezelésének lehetőségeiről, a fahamu sokoldalú felhasználhatóságáról, a csalánléről, mint biopermetezőszerről és folyékony trágyáról, a mosásról és a mosószerek környezetbarát változatairól, a folttisztítás trükkjeiről, az etikus bankokról, amelyek kamatot nem szednek a tőlük pénz kölcsönzőktől, illetve az öko-bankokról, ahol a pénzbefektető meghatározhatja, hogy milyen projektben használják fel a tőkéjét, a naptár ír a korunk divatbetegségéről a candidáról és a jelenség valódi okairól, az intenzív állattartás árnyoldalairól és még számos ismertebb vagy kevésbé ismert témáról.

​

A naptár szövegét gyűjtötte, válogatta, összeállította és részben megírta: dr. Benda Judit

A naptárakat szövegeinél felhasználtuk Könczey Réka, S. Nagy Andrea Zöldköznapi kalauzát.

További szerzőink Barta Györgyi és Győrffy Ágnes.