Étel a szemétben

Világviszonylatban a megtermelt élelmiszereink egyharmada köt ki a szemétben. Ebben a pazarlásban a magánháztatásokból származik az eldobott élelmiszerek 40%-a. Magyarország, legalábbis ezen a területen, nem mutat lemaradást a nyugat-európai országokhoz képest: ugyanannyi élelmiszert dobunk ki a szemétbe mint a németek, az angolok vagy a franciák.

Részben még ehető ételek, banán néhány barna pöttyel, egy fél lila hagyma, egy alma, plusz egy műanyag flakon egy szemetes vödörben.

A magánháztartásokban kidobott élelmiszerekhez társulnak a termelők, a feldolgozók, a vendéglátóipar és a kiskereskedelem által kidobott élelmiszerek, amelyből a termelők és feldolgozók 39%-kal a vendéglátóipar 14%-kal, és a kiskereskedők 5%-kal részesülnek.

Azaz először a saját házunk táján kellene körülnéznünk.

A kidobott élelmiszerek minden tekintetben pazarlást jelentenek – ugyanis az élelmiszerek megtermeléséhez szükséges talajjavítók, az élelmiszereink szállítása és hűtése, komoly energiafelhasználással jár. Az élelmiszerek kidobása ezáltal környezetvédelmi problémává is válik.

A szakértők szerint a magánháztartásokban éves szinten a kidobott 70 kg-nyi élelmiszer 70 %-a megmenthető lenne a fogyasztói szokások megváltoztatásával. Afrikában vagy Ázsia déli részein, ahol az élelmiszerek nem állnak ilyen bőségben rendelkezésre, ugyanis nincs kidobott élelmiszer.

Az élelmiszerek megmentésére 1966-ban az Egyesült Államokban alakult az első úgynevezett élelmiszerbank, amely célja a még fogyasztható, különben kidobásra kerülő élelmiszerek összegyűjtése és szétosztása a rászorulóknak. Időközben az élelmiszerbankok az egész világon elterjedtek, így Magyarországon is. Ezek az élelmiszerbankok a szupermarketek, pékségek, bioboltok és éttermek feleslegeit gyűjtik össze. A magánembereknél kidobásra kerülő élelmiszerhegyek csökkentése ezzel a módszerrel nem érhető el.

Szeletív hulladékgyűjtők Olaszország egyik tengerparti strandján.

Például Nagy-Britanniában: Naponta 1,4 millió darab ehető banánt dobnak szemétbe a britek, az elpazarolt déligyümölcs értéke évente eléri a 80 millió fontot, azaz 25 milliárd forintot – derült ki egy kormányzati jelentésből.

A fogyasztók 30 százaléka elismeri, hogy már akkor kidobja a banánt, ha kicsit megsérült vagy a héján sötét foltot lát. 13 százalék akkor is szemétbe dobja a gyümölcsöt, ha még éretlen és zöld foltok vannak a héján. (forrás: HVG online)

Németországban ezért a megvásárolt, de felesleges és még fogyasztható élelmiszerek megmentése céljából néhány éve országos hálózat alakult food-sharing azaz élelmiszermegosztás néven. A kezdeményezésben magánemberek ugyanúgy részt vesznek mint szupermarketek, pékségek, bioboltok és éttermek.

Itthon, a háztartásokban keletkező élelmiszerhegyek csökkentésére az élelmiszerbank elindította az eselytazetelnek.hu című honlapot, amely fogyasztói tanácsokkal segít végiggondolni a tennivalóinkat.

Mit tehetek?

Tippjeik közül az első, hogy mérjük, mondjuk egy hétig, hogy mennyi élelmiszert dobunk ki a szemétbe. Gyakran már azáltal csökkenhet a kidobott élelmiszerek mennyisége, hogy tudatosul bennünk a kidobás ténye.

Fontos, hogy csak azt vegyük meg és annyit, amennyi tényleg elfogy. Ebben segít, ha előre eltervezzük, hogy mi lesz a menü az elkövetkező napokban.

Ha pedig nem tudtuk elhasználni a megvett mennyiséget, akkor fagyasszuk le, mielőtt elkezdene romlani.

Ha esetleg nincs hely a mélyhűtőben, akkor a menü tervezésekor a maradékok felhasználását is figyelembe vehetjük. Ha például valamilyen paradicsomos ételt készítettünk és csak egy fél üveg paradicsompürére volt szükségünk hozzá, a másik felét néhány napon belül el tudjuk használni egy másik paradicsomos ételhez, például pizzához.

Érdemes a hűtőnket és a kamránkat hetente legalább egyszer alaposabban átnézni, mert azok az ételek, amik nincsenek szem előtt, hamar elfelejtődnek.

És persze a felesleget mi magunk is elajándékozhatjuk a barátoknak, rokonoknak, elküldhetjük az iskolába a gyerekeknek.

Ha az ételt mégis ki kell dobnunk – és már a kutya vagy a macska sem eszi meg – akkor tegyük a komposztba. Bár a komposztba elsősorban nyers alapanyagokat szabad csak tenni, egy kicsi főtt étel néhanapján nem fogja tönkretenni.

Komposztáló egy piliscsabai biokertben.